Michael Buble: Feeling good

Hát bevallom én még nem hallottam erről a fickóról, ami persze lehet, hogy csak az én hiányosságaimat jelzi... Mindenesetre nagyon  szép hangja van és klassz számai!

az út

Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni. (Harry Lorayne)

Megint egy okosság , amit hajlamos vagyok elfelejteni, leggyakrabban azt szeretném, hogy rögtön mindenben profi és a legjobb legyek. Csoda , hogy megtanultam olvasni és járni, és nem adtam fel rögtön az elején, mondván: ez másoknak sokkal jobban megy... :-) Mert ugye van egy másik mondás:

A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. (kínai közmondás)  

Megtesszük e az első lépést, és továbblépünk az úton, vagy toporgunk egy helyben?

Bár nálam általában nem az első lépésekkel van baj, vehemensen vetem bele magam a dolgokba ha érdekelnek,  a tizenötödik lépés körül viszont megtorpanok, ha kezd unalmassá válni a dolog. Ez okoz gondot például a nyelvtanulásnál: ha lehetséges lenne három nap alatt megtanulni egy nyelvet én biztosan kibírnám alvás nélkül, de ha hosszan, apró lépésenként kell haladni valamiben, az más sokkal nehezebb dió... Azért nevelem magam, több kevesebb sikerrel :-)

Vajon jó úton járunk, érdemes e néha kitérőket tenni, vagy teljesen lekanyarodni róla, esetleg visszafordulni? Miért kátyús néha, amikor másoké olyan simának látszik? Miért visz völgybe, mikor fényre vágyunk? Miért keresztezi valakié a tiéd, és másokéval miért nem találkozik soha? 

menekülés

Ha el akarsz menekülni az elől, ami szorongat, nem máshol kell lenned, hanem másnak. (Seneca)

Pedig most szeretnék máshol lenni , minél messzebb, távol a térképen ettől a helytől, és távol lélekben az összes bajomtól és problémámtól. Elmenekülni, elrohanni, elbújni. Jó lenne. Csak nem lehet. Nincs hová, nincs kivel, és nincs miből...


Szóval azt mondja  ez az okos ember, hogy legyek más.  Biztosan igaza van, és biztosan sok mindenben lehetnék más, de most az is rengeteg energiámba kerül, hogy ne üvöltözve rohangáljak körbe-körbe az udvaron, esetleg a fejemet verjem a falba,  hanem itt üljek csöndben és  konszolidáltan a gépnél. 

Majd holnap...

Általában a MAJD HOLNAP a hét legzsúfoltabb napja. (spanyol közmondás)

A Nők Lapja Cafén felfedeztem egy szerencsesütis jóslást is, mindez nem érdekes az viszont nagyon , hogy milyen klassz idézeteket és "okosságokat" dob a gép..., mint például a fenti.

Igen , én is gyakran halasztgatok dolgokat, most éppen azt hogy bő 10 kilót kellene ledobnom magamról ahhoz, hogy jól érezzem magam, és mindig MAJD HOLNAP kezdem ... Folyton agyalok a stratégián, de a nagy elméletek mellett a gyakorlati valóság az hogy  zabálok mint a gép...Persze az okom megvan rá, én vagyok az a típus aki így reagál a stresszre, ha az a fajta lennék akinek gondjai közepette egy falat sem megy le a torkán, akkor már nádszál karcsú lennék....

Igen tudom, hogy az viszont mennyivel szebbé tenné az életem, ha nem zavarna az úszógumim, és az  hogy nem jönnek rám a ruháim... Tudom és mégis győz a csoki, valahogy lenyugtatja, elsimítja borzolt idegeimet, a fene egye meg... Mozogni sem ártana, ugyebár, de ezzel mindig hadilábon álltam. Szóval majd holnap, vagy inkább holnapután? :-)

Amire viszont büszke vagyok, és gyorsan el is újságolom, hogy aztán nehogy abbahagyjam, az az hogy mindennap angolozok egy kicsit. Minimum kinyitom az e-mailben érkező napi nyelvleckémet( ajánlom neked is: www.5percangol.hu), vagy regényt olvasok és szótározom. Ami fontos lenne még az a hangos olvasás, gyakorlás, na ez az amire nincs időm és lehetőségem, de azért már ez is több a semminél!

Te mit halogatsz és miért?